1. rész

Az eső ismerős

 

Sikeresen orra estem, miután lerepültem a buszról. Sokan voltak mögöttem, ők toltak neki az ajtónak, aztán kilöktek. Szépen összekoszoltam a frissen mosott, hófehér, üneplő ingem. Egy öregnéni felsegített a földről, ami elég kínos volt a többi iskolatársam előtt. Elköszöntem a nénikétől, és olyan sebesen rohantam be a suliudvarra, hogy szinte majdnem megint eltaknyoltam. Senki szemébe nem bírtam nézni most. Az udvaron egy nagy színpad volt felállítva, amin az igazgatónő beszélt az idei tanévről. Beáltam leghátulra, hogy senki ne vegyen észre.

 

Amikor véget ért a beszéd bementünk az iskolába. Egy szőkehajú lány teljes erejéből jött nekem.

 

- Észnél vagy? Belémjöttél!- fakadt ki a csaj.

 

Én csak értetlenül néztem, hogy miről beszél. Kérdőn felvontam az egyik szemöldököm, de ő a nem vette észre a jeleimet, csak folytatta tovább a dühöngést. Az zökentett ki az őrült lány nézése közben, hogy valaki átkarolta a vállam, és sodort a többikekkel együtt a tornterembe. Egy fiú volt, akinek vörös haja és goth-os stílusa volt.

 

- Minek foglalkozol ilyen idióta libákkal?- morogta maga elé.

 

- Most azt mondod, hogy az én hibám volt?- ezen nagyon felkaptam a vizet.

 

- Részben.

 

 - Mivan?!

 

A torateremben a tanárok tájékoztattak minket a szükséges felszerelésről és a szabályokról. Ez a nap jó hosszan telt el...

 

Otthon a barátnőm, Zoe várt akivel nem rég költöztünk össze. Épp ebédet főzött, aminek nagyon örültem. Teljesen kivoltam a mai nap után, ráadásul fél óra múlva mennünk kellett dolgozni. Öt perc alatt lezuhanyoztam, aztán átöltöztem és ebédeltünk. Egy kávézóban dolgoztunk, két utcával arrébb.

 

Pontosan délután kettőkor csöpettünk be a munkába. A főnök megvető pillantásokat vetett felénk, amiért nem előbb mentünk be és készítettük elő a dolgokat. Felvettük a kötényeket, felkötöttük a hajunkat és belefogtunk a munkába. Én és Tomy egy barátom a pultban dolgoztung a többiek kiszolgálók voltak. Zoe esetében kukta. Egy ideig besegít a konyhán egy kis plusz pénzért. Tomy és én unottan álltunk és vártunk, hátha jön valaki a pulthoz is. Hatalmas hely volt, mindenhol asztalok, alig néhány emberke jött oda hozzánk. Épp amikor felakartam adni és kimenni Zoe-hoz nyavalyogni, az a vörös hajú fiú és pár barátja jött oda a pulthoz.

 

 - Hé, új lány! nem is tudtam, hogy itt dolgozol!- kiáltott hozzám, miután bejöttek.

 

- Miért, kelett volna?- lesütöttem a szemem, hiszen tudtam, hogy a főnököm veszekedni fog velem, emiatt a kiabálós srác miatt.

 

- Ch...

 

- Rendelsz valamit is vagy csak chöccögsz?

 

Végig kérdezte a kis csapatját, aztán leültek egy asztalhoz. Leadtam a rendelést, aztán mikor kész lett kivittem nekik. Kaptam egy kis borravalót. Unottan mentem vissza a helyemre. Tomyval kicsit beszélgettünk jól eltelt az idő. Munkaidő végén hazamentem egyedül. Zoenak még egy pár óráig túlóráznia kellett. Fogtam a tasim, és elindultam hazafelé.

 

Már-már sötétedett, de még nem kapcsolódtak fel az utcai lámpák. Kicsit hűvös is volt. A házunk előtt egy banda grafitizett a falra. Teljesen kiborultam, már a telefonomér akartam nyúlni, hogy hívjam a rendőrséget, de inkább csak rájuk kiáltottam.

 

- Hé! Hagyjátok abba!

 

Odafutottam hozzájuk. nem nagy meglepetésemre az a fiú és bandája voltak a grafitizők.

 

- Már megint te? nem tudsz legaláb egy kicsit megszűnni?!- annyira elegem van belőle mostmár.

 

- Ha annyira zavar akkor menj innen!

 

- Képzeld el, hogy itt lakok! Menj innen te!

 

- Én ugyan nem megyek sehová!

 

Elegem volt belőle. Meglöktem és beviharzottam a hatalmas panelház kapuján, és jó erősen bevágtam magam mögött az ajtót.

 

 

 

Oldal: 1. rész
Csábításból kettes - © 2008 - 2024 - csabitasbokaro.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat